Vizoka Világa

Csodásan telt a Karácsony. Együtt sütöttünk, főztünk, díszítettünk, táncoltunk. Örültem, hogy intenzív családi együttlét következett, és bár a tűket nem tettem le, de internet elé már jóval kevesebbet ültem. Éppen ezért nem volt alkalmam megmutatni az elkészült angyalkámat, amit még előtte kezdtem horgolni. Sok benne a munka, és még így sem vagyok teljesen elégedett vele, de azért nem rossz. A mintát egy orosz oldalon talált kép adta. Próbáltam utánozni, hellyel-közzel sikerült is. Legközelebb korrigálok rajta, biztosan jövőre is készül belőle, és lehet majd rendelni is. :) A keményítés ismét cukorral történt, 100% pamut horgoló fonal és 0,6 mm-es tű. Készítettem egy újabb hópelyhet is. Ezeket nem lehet megunni. :D Fonal és tű ugyanaz mint az angyalnál.

Ebben az évben már nem megyek a szakkörbe. Megtartottuk az utolsó összejövetelt. Volt sok finomság, jó hangulat. Egyik kedves tagunknak köszönhetően egy karácsonyi verset is meghallgathattunk. Nagyon meghatott, és szomorú is voltam, mert legközelebb februárban találkozunk. A szakkör vezetőjétől kaptunk egy csodás ajándékot. Legalább lesz mit varrni februárig. :) Hófehér vászon, fehér fonal és egy gyönyörű minta. Tűpárna lesz belőle. Pont jókor jön. Eddig egy régi szivarkás dobozban tartottam a tűket, használat közben meg mindenhova beleszúrtam, ami épp a közelben volt.... :) Méltó helyük lesz. Amint elkészültem vele, fotózok is. A fent említett karácsonyi verset megosztom veletek, melengesse szíveteket, úgy ahogyan nekem. (Sajnos a szerzője számomra ismeretlen, de utólag majd kiderítem) Karácsony Szenteste Karácsony szent estén, A rosszat feledjük, Lelki tisztasággal Együtt ünnepeljük. Harangzúgás hallik Angyali énekkel, Égi magasságban

Ma folytatom a kézimunkás szleng ismertetését. :) Gyakran írják angolul mókásan, hogy: I'm working on my PhD (in knitting). Persze nem arra kell gondolni, hogy valaki kézimunkával szerzi meg a tudományos fokozatot. :D A PhD viccesen a projects half done rövidítése, ami annyit tesz: félkész feladatok, munkák. Sajnos most nálam is van kettő angyalka akit félbe kellett hagynom. T beteg lett, nem ment oviba egy hétig, mikor már jobban lett, akkor meg K lett taknyos. Ilyenkor több testközelségre és szeretgetésre van szükségük. A fiam állandóan játszott volna velem, és valószínűleg már hiányolta a nyüzsit, amit megszokott az oviban. A lány pedig csak a hátamon hordozódva tudott elaludni, mert fekve hátracsorgott neki a váladék, és köhögtette, függőleges helyzetben viszont szépen szuszogott. No persze meg, ha nyűgös szívesebben szundizik anyán. :) Próbáltam haladni a feladatokkal, míg alszanak, de persze eszük ágában sem volt egyszerre, egy időben aludni délután.... :p estére

Megosztok veletek egy-két vicces kifejezést, amit angolul használnak az olyan "fonalbolondok", mint én. :) A ami ilyen kifejezés a címben is szereplő UFO, ami az UnFinished Object rövidítése, azaz: befejezetlen munka. Általában ezek olyan darabok, amit valamiért az ember sokszor félre tesz, hátrébb sorol, mert nem jut rá idő, vagy mert akad valami fontosabb elkészíteni való. Nekem is akad ilyen, ezt mutatom most meg. Még novemberben kezdtem el, úgy terveztem Mikulásra elkészül, de betegek voltak a lurkók, addig pihentek a tűk. Utána karácsonyi készülődés, díszek készítése volt, hátrébb soroltam, múlt héten ismét betegek voltak, félbe maradt 2 angyalkám, azokat kéne SOS befejezni... Amigurumit és játékokat még nem igazán készítettem eddig. Az oka egyszerű, a fiam nagyon pasis, egészen pici kora óta autók, vonatok vonzzák. :) Mióta megszületett a lányunk azóta tudom, hogy el kell jöjjön az ideje pár csajos játék horgolásának, de az első mégsem neki készül. A fiam megkér

A cica sapkák nagyon népszerűek. Készítettem horgoltat és kötöttet is mostanában. A horgolt egy igazán lányos darab lett. A tulajdonosa is egy igazán csajos hároméves. Rózsaszín és lila, egy kis helyes masnival. Sokat gondolkoztam azon, hogy készítsek-e arcot a cicának, de úgy éreztem a kevesebb több. A megkötőjét kézzel fontam, vékonyabb lett mint amiket ezekhez a sapikhoz szoktak készíteni. Nem szeretem a túl vastag megkötőt, azok zavarják a gyerkőcöket, vagy meg sem lehet rendesen kötni. A minta alapja egy Hello Kitty sapi volt, de át kellett kicsit alakítanom. A megrendelő kérte, hogy a tarkója ne legyen kint a gyerkőcnek, ezért oda horgoltam pár extra sort, és a fülvédő is szélesebb lett. Persze neki még nagy, de látni akartam felvéve :D Fonal: Drops Paris és Catania Grande Tű: 3,5 mm (szorosan kellett horgolnom) Minta: Hello Kitty A másik, amit megmutatok, a lánykámnak készült. Bár műszálas a fonal, de nagyon puha. Nem tartós viseletre terveztem, csak, hogy le

Ma ismét egy kérésnek szeretnék eleget tenni. Egy korábbi bejegyzésemben írtam a családomról, és megosztottam kisfiam születésének nem éppen vidám történetét. A sztori akkor lesz kerek, ha megosztom kislányom születésének meséjét is. :) Már fiam születése után 6 héttel a vizsgálaton megkérdeztem az akkori orvosomat, hogy szerinte szülhetek-e a császármetszés után hüvelyi úton. Az ő válasza az volt, hogy ha a várandósság alatt minden rendben lesz, és beindul a szülés elképzelhető, hogy megpróbálhatjuk, de tudnom kell, hogy óriási nagy a kockázat, méhrepedés, vérzés, és nem is akar beszélni a részletekről, mert szörnyű következményei lehetnek..... szerinte nagyobb az esélye az újabb műtétnek, az biztonságosabb.... Azóta sem találkoztam ezzel az emberrel. :) Teltek a hónapok, próbáltam elfogadni a tényt,  megbirkózni  a bűntudattal, az érzéssel, hogy nem tudok szülni, hogy defektes vagyok, hogy elvettem valamit a kisfiamtól, amit már semmivel sem pótolhatok. Kb. 1 éves volt a

Kedves ismerősöm kérdezte, hogy nem készítettem-e adventi koszorút. Hát sajnos idén nem. Tervben volt, de másra szántam az időt. Azonban már tavaly is fonalmániában szenvedtem, ami meg is látszódott a koszorún. :D Sikerült tartósat alkotnom, idén elővettem, leporoltam, és remekül néz ki. Az alap szalmakoszorú, szürke fehér színátmenetes fonallal körbekötve. Pontosabban téglalapokat kötöttem és köré varrtam. Kisfiammal gyűjtöttünk pici tobozokat, diót, gesztenyét, szárítottunk narancsot és ragasztópisztollyal ráerősítettük. Vettem gyertyatartót, meg egy két apró díszt még.  Az összhatás picit sápadt volt, ezért vörösesbarna csillámos körömlakkal bekentem a tobozok széleit, hogy ünnepi hangulatot árasszon. Még mindig kevésnek éreztem, ezért filc anyagból kivágtam levél formákat és piros fejű gombostűkkel felerősítettem. A fotó még tavaly készült, a gyertyák mostanra már kisebbek lettek. :) Jövőre már nem sok marad a gyertyákból, muszáj lesz új koszorút készíteni.

Ma azt a munkát mutatom meg, amire igazán büszke vagyok. Nem csak azért mert, harmadik helyezett lett a helyi kézimunka versenyen, hanem azért is, mert próbára tett. Szeretem a kihívásokat, az aprólékos, molyolós munkákat. :) Régóta szerettem volna belevágni valami komolyabb, nagyobb szabású projektbe. Kerestem egy olyan ruhadarabot, amiről tudtam szívesen hordanám. Szempont volt az is, hogy pamut fonalra írt darab legyen, mert szeretem a természetes anyagokat. Így találtam rá a Drops egyik mintájára, ami Aphrodite néven fut. Itt megtalálható a leírás:  Drops Aphrodite Tetszett a fazon, egyszerű a leírás, sok méretre megírták.  Idő közben a helyi kézimunka boltban akciót hirdettek: az Anchor egyik fonala, a gyönyörű királykék Style Creativa Fino kifutó termék lett, ebből a színből az utolsó darabokat árulták. Lecsaptam a fényes, 100% pamut gombócokra. :) Ekkor mondták az eladó hölgyek, hogy ősszel kézimunka verseny lesz, bátorítottak, hogy próbáljam meg. Azt gondolta

Az ünnepek mindenkit megihletnek, még azokat is, akik nem kézimunkáznak. Kidekoráljuk a házat kívül és belül is. Amikor tanultam a horgolást az első próbálkozások között voltak az ünnepi díszek is. Kisfiam már totyogós volt, imádta a színeket, fényeket, ezért felakasztottam az ablakba néhány hópelyhet, szárított narancsot, horgolt gömböt. Első várandósságom alatt kezdtem el ismerkedni a vegyszermentes élettel. Mára már a táplálkozásunk és a háztartás is átalakult. Éppen ezért használunk természetes anyagokból készült díszeket is. Ezeket még tavaly készítettem: Ananász minta, Puppets fonal, a kép nem színhelyes, mert ennél tüzesebb piros :) Cukorral keményítettem és vízibomba lufit használtam. A maradékból lufiból nyáron jót szórakoztunk az udvaron :D Szintén Puppets fonal, cukorral keményítve Akkor még nem volt kis méretű horgolótűm, és vékony cérnám sem, de idén már pótoltam eme hiányosságokat. Azóta fejlődtem, tanultam. ;) Hamarosan jönnek az idei művek is

Pár szó rólunk, ki írja ezt a blogot. :) Kétgyermekes édesanya vagyok. Jelenleg ez a mondat definiál engem a legjobban, mert ez a legfontosabb számomra, a többi pedig idővel kiderül. :) Néhány évvel ezelőtt, amikor férjemmel tervezgettük a gyermekvállalást egészen más elképzeléseim voltak a nevelésről, együttélésről mint most. :) Az első várandósságom alatt biztos voltam abban, hogy a kiságyban fogom altatni a gyermekem, mindent megteszek majd azért, hogy szoptathassam, és tudtam, hogy könnyű, gyors szülésem lesz, hiszem anyámnak is az volt. A fenti háromból csupán egy valósult meg... :) Sajnos császármetszéssel jött világra T, ami nagyon megviselt. Annyira magabiztos voltam, hogy eszembe sem jutott a műtét lehetősége, éppen ezért semmit nem tudtam róla, hogyan zajlik. Minden esemény váratlanul ért. Először magamat hibáztattam, úgy éreztem nem voltam képes világra hozni csöppemet, selejtes vagyok. A részletekről most nem írnék, de ha valakit érde

Egy újabb blog a kézimunkáról? Nem egészen. :) Bár a fő téma, melyről a bejegyzések fognak szólni az alkotás öröme , melyet jelenleg (többnyire) a horgolásban, kötésben és hímzésben találok meg. Több évnyi feszített munka, túlóra és stressz után szükségem volt olyan tevékenységre, ami örömet okoz, kikapcsolódást nyújt. Az internet segítségével először a horgolást tanultam meg, azért, hogy születendő babánknak készítsék néhány apróságot érkezésének örömére. Mára ebből szerelem lett és úgy érzem az életem részévé vált. Nem csak kikapcsol, hanem gyógyít is. A bejegyzésekben meg fog jelenni a  válaszkész gondoskodás is,  hiszen az életem része, átjárja minden területét, minden pillanatát. Több mint három éve, hogy T. megszületett és sarkaiból fordította ki világomat. Pár hónappal később ismerkedtem meg egy válaszkész közösséggel, a kötődő neveléssel, babahordozással, igény szerinti szoptatással, a modern mosható pelenkákkal... és a ténnyel, hogy nincs jó vagy rossz megold